Bartók Béla Elméleti Líceum

Válasz: A névadás gondolata már 1989 előtt is felmerült, de az akkori években ez nem volt megvalósítható. 1990-ben a tagozatok szétválásával párhuzamosan fogalmazódott meg az igény, hogy az új intézménynek ne száma, hanem neve, személyisége legyen. A névkeresés folyamán valóságos közvita alakult ki a diákok, aktív és nyugalmazott pedagógusok, volt diákok és szülők, közéleti személyiségek részvételével. A Temesvári Új Szó hasábjain meg is jelentek a szerkesztőséghez beküldött javaslatok és indoklások. Íme néhány a javaslatok közül: Révai Miklós, Tompa Mihály, Dózsa György, Hunyadi János, Losonczy István, Kós Károly, Ferenczy Károly, Petőfi Sándor, Bem József, Bartók Béla, Csizmarik László, Bolyai Farkas, Bolyai János, Kiss Ernő. Végül a döntés az 1990. február 27-i tantestületi gyűlésen született meg – ekkor már csak két név volt versenyben: Bartók Béla és Dózsa György. Az akkori tantestület tagjai eképp szavaztak: 31-en választották Bartók Bélát, 8-an szavaztak Dózsa Györgyre. A névadó ünnepségre 1990. május 6-án került sor a Diákházban. Több mint egy negyed évszázad távlatából úgy érezzük, jól választott az akkori tantestület. Ma is feladatunknak tartjuk a diákokban rejlő tehetség felismerését, gondozását és az emberré nevelést. Azóta Bartók Béla születésnapja a Tehetség napja és diákjaink előtt mindvégig ott áll a névadó példája: Bartók, aki „ember tudott maradni egy elembertelenedett világban”. (Szegő Júlia) A Jecza Péter Bartók-domborművét 2006-ban helyeztek el az iskolában, a névadó születésének 125. évfordulóján

Válasz: A CoderDojo egy remek alternatív tehetséggondozó program, mely épít az egymástól való tanulásra, tanulási hálózatokat hoz létre és tekintettel van a saját tanulási ritmusra. A program hat éve indult el a Bartókban, néhány lelkes és tehetséges volt diákunk jóvoltából. Az ingyenes programra általában kéthetente szombatonként 10 és 13 óra között kerül sor. A CoderDojo lehetőséget ad kicsiknek és nagyoknak (azaz a Ninjáknak) arra, hogy programozást tanuljanak egy másfajta, kötetlenebb iskolai környezetben, önkéntes szakmabeliektől (azaz a Mentoroktól). Legalább negyedikes kell legyen az a diák, aki Ninja szeretne lenni, és rendelkeznie kell alapvető számítógép-kezelési készségekkel. A Coder Dojo alkalmat nyújt a fiataloknak az informatika világába való elmélyülésre. A kisebb Ninják Scratch-et tanulhatnak, s fejleszthetik tovább képességeiket, míg a nagyobbak a Python nyelv segítségével kerülnek át az igazi programozás világába. A Mentorok a nagy Ninjákat a C nyelv rejtelmeibe vezetik be, valamint az algoritmikai ismereteiket bővítik Pascal, C#, Unity használatával. Ugyanakkor, lehet web applikáció fejlesztést tanulni (HTML-t, CSS-t), ezáltal a web technológiákba is betekintést nyerhetnek a beiratkozók, illetve a 3D-s nyomtatásról is gyakorlati készségeket lehet szerezni. A program korábbi koordinátorai: Csesztanovits Judith, Kiss Árpád, Harkay Gabriella és Valkai Előd. Az idei tanévben Pricop Annamária a koordinátor, a mentorcsapat tagjai: Albert Endre, Fórika Attila, Gergely Róbert, Harkay Gabriella, Miculescu Drăgilă Sándor, Serb Dávid és Valkai Előd.

Válasz: Az iskolában több olyan környezetnevelési programunk van, amelyek a „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elvre épül. Az Öko-suli főként elemi osztályos diákoknak szóló tanórán kívüli tevékenység, amely a környezettudatos magatartás és értékrend kialakítását célozza. A heti rendszerességgel megszervezett találkozókon szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkoznak (pl. a Kukatündér segítségével), környezetbarát vásárlással (pl. lenszatyrokat festenek), madáretető készítésével. Szinte minden alkalommal megnéznek, majd megbeszélnek egy-egy ismeretterjesztő kisfilmet. Nagyobb rendezvények (pl. Föld napja, Fák és madarak napja) szervezésének kezdeményezői az iskolában. Az iskolakertnek több mint hétéves múltja van. A program lehetővé teszi a környezeti nevelés, az egészséges életmódra nevelés élményszerű tanulását. Egy-egy osztályközösség diákjai, felügyelet mellett, de mégis önállóan kertészkedhettek: magot vethettek, ültethettek, öntözhettek, gyomlálhattak. Így az osztály falain kívül, de az iskola falain belül megismerik a természet működését, felelősséget vállalnak a gondozott növényekért. Az Öko-suli és az Iskolakert program vezetője Vinczeffy Kinga tanítónéni. A nagyobb diákok programjait általában Tóth Kinga tanárnő és Péter Bernadett kezdeményezi. A DÖK aktív csapata rendszeresen szervez olyan programokat, melyek a környezet iránti odafigyelést fejlesztik. Ilyen a hagyományos CsütörDÖK és az idén szervezett Nem Menő program. Április 24-28-án először kerül sor iskolánkban a Zöld hét program szervezésére, mely alkalmat ad a fenntarthatóság témájának sokoldalú feldolgozására, a környezettudatos szemlélet alakítására.

Válasz: A Juventus, pár éves megszakítással, 1972 óta jelen van az iskola életében. „A Juventus hasábjain vallani szeretnénk önmagunkról, iskolánkról, nemzedékünkről, gondolatainkról és terveinkről” – ezzel a szöveggel szóltak 1972-ben a temesvári Magyar Tannyelvű Iskola diáklapja 1. számának olvasóihoz. A 3. szám már a temesvári 2-es Líceum diákújságaként jelent meg. Az 1982-ig megjelenő tizenkilenc szám hűen képviselte az 1. számban bemutatott irányzatokat, hiszen az újság rendszeresen beszámolt az iskolai tevékenységekről, eseményekről, ünnepekről, az író-olvasó találkozókról, kirándulásokról, versenyekről, a középiskolás diákok pályaválasztási elképzeléseiről. Ugyanakkor rendszeresen leközölte a tanulók verseit, írásait. A 1990–1991-es tanévben a Juventus újraindult az akkor létrejött temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákújságjaként. Az 1. szám olvasói köszöntője ugyancsak programszerűen leszögezte az újság új céljait: „Úgy határoztunk, hogy „lekurtítjuk” a Juventust, de persze, csak terjedelmi szempontból, tartalmilag bővíteni szeretnénk. Reméljük, minden hónapban sikerül majd egy számot kiadni.” Az 1994–1995-ös tanévben megjelent 7. szám köszöntője is kiemelte, hogy a Juventus az iskola teljes közösségének munkáját tükrözi: „Az új Juventus egy olyan fórum szeretne lenni, ahol lehetőségetek van kibontakozni, problémáitokról írni, kritizálni, műveiteket közzétenni, meg-nyilvánulni, érvényesülni, részt venni a diákéletben. Ez a lap a miénk, a tietek, az iskoláé, mindazoké, akik olvassák.” Ekkortól jöttek létre az újság mára már hagyományosnak tekinthető rovatai: a vezércikk, az új tanárokat bemutató Szörnyű ez a gyerek! rovat, a diákokat foglalkoztató kérdéseket feltáró Sokszemközt rovat, a Diákönkormányzat rovata, a rövidhírek, verseny- és kirándulásbeszámolók, a könyv-, zene-, játék- és filmajánlók, a körkérdés, a hólabda, a tanárok aranyköpéseit összesítő rovat. A Juventus, ahogyan szerkesztői meghatározták, mindig az iskolai közösség tevékenységeinek tükre volt, a diákok néha komoly, néha szórakoztató, de mindig kreatív hangjának szócsöve. A digitalizált archívum elérhető a https://temesvaros.ro/juventus/címen. A diákújság főszerkesztői voltak: Herényi Erzsébet, Mészáros Ildikó, Kovács Erika, Józsa Enikő, Tamás Mónika, Szabó Judit, Oláh Mihály, Vaskor Ilonka, Fogarassy Attila, Toró Tibor, Molnár Zsolt, Valdman Kinga, Bakk Ágnes, Kolozsi Gabriella, Hajdu Brigitta, Kós Tímea, Kubán Elemér, Somkereki Andrea, Șelmărean Ania, Tasi Annabella, Szabó Ágota-Hella, Franka Noémi, Bîtoancă Dia, Gergelyfi Beáta, Orosz Katalin jelenleg pedig Berta Evelyn Boglárka és Csavar Dína. A szerkesztőség munkáját Kardos Dalma, Toszó Emese, Simon Tibor, Mészáros Ildikó, Kun-Szabó Andrea, Tóth Kinga, Molnos Ildikó, Kiss Katalin, Molnár Tímea-Imola támogatta, jelenleg pedig Balla Lóránt a szerkesztőség szakmai irányítója.