A Ion Mincu Építészeti Biennálé, melynek címe „In practice – as opposed to”in theory” megmutatta nekünk, hogy a fiatal építészek innovatív és figyelmes látásmódja hogyan ad újabb esélyt egy-egy épületnek.

Az egykori építészeti iskola termei számtalan ötletet hordoztak magukban az anyagok újrafelhasználására, a terek hasznosságának megváltoztatására, a természeti elemek megmentésére és hatékony kortárs műalkotásokká való átalakítására, amelyek tökéletesen integrálódnak a város modern együttesébe.

„Minden épületnek, akárcsak minden embernek, van élettartama, lélegzik, karaktere van, identitása van, és mindezt a DNS-e adja, azaz a felhasznált anyagok, a teremtett hangulat, a fény, az illatok, a térbeliség, az állapot.”

Így megértettük, hogy otthonaink, de a modern építészet jövője is a természetes és szilárd elemek kreatív újrahasznosítása lehet, hogy olyan személyiséggel rendelkező, egyedi és eredeti tereket hozzunk létre, amelyek kiemelkednek az egységes városi terepből.

Az épület a nagyobbik ruhadarabunk, kifejezi stílusunkat, állapotunkat, képzettségünket, hiedelmeinket és látókörünket. Ne feledkezzünk meg erről!

Miclea Geanina és Tóth Kinga