A szegedi Meritum Egyesület meghívására egy temesvári csapat is részt vett azon a Doberdói tanulmányúton, amelynek egyik célja az volt, hogy a San Martino del Carso település határában található temesvári császári és királyi 61. gyalogezred parancsnokság emlékhelyét rendbe tegye. A helyi csapatot Erdei Lajos-Árpád, a Losonczy István Hagyományőrző Egyesület elnöke vezette, a csapatnak tagja volt Zoran Marcov a Bánsági Nemzeti Múzeum történelmi részlegének vezetője valamint három bartókos tizenegyedikes diák: Györfi Áron, Mészáros Norbert és Szilágyi László.
A szegedi Meritum Egyesület és a San Martino del Carsoi Gruppo Speologico Carstico több mint 14 éve foglalkoznak a Doberdó fennsíkon az I. világháborús magyar emlékhelyek felkutatásával, rendbetételével és megőrzésével, információs táblák kihelyezésével, kiadványok megjelentetésével és tanulmányutak szervezésével .
Az októberi út egy hat ország részvételével megvalósuló európai projekt záróeseményével esett egybe, amely 2024 májusában indult a GOV4PeaCE néven.
A csapat munkája révén láthatóvá vált a parancsnokság 4 helyiségből álló romja, illetve a parancsnoki kaverna, mely a pergőtűz és a tűzérségi támadások alkalmával nyújtott menedéket katonáinknak. Sikerült felismerhetővé tenni a parancsnokság védelmi állásait , géppuska fészkeket, lőállásokat. A munkában a temesvári, a szegedi csapat mellett részt vettek a helyi Gruppo Speologico Carstico egyesulet tagjai valamint a nagykárolyi hadisír-gondozók egy csapata.
A résztvevők meglátogatták és megkoszorúzták a környéken fellelhető emlékhelyeket: a Heim tölcsért, amely a szegedi 46. gyalogezred emlékhelye, a temesvári 61. gyalogezred emlékobeliszkjét.
Felejthetetlen élmény és valódi élő történelemóra volt a San Martino del Carso – Tolmin- Cobarid útvonalon megtett kirándulás a szegedi Szanka József vezetésével, amelynek során meglátogattuk a Javorca Kápolnát, a Walk of Peace egyik állomását, a Cobaridi Múzeumot, ahol láthattuk, hogyan zajlott a caporettoi áttörés. Tisztelegtünk a hősök emléke előtt a foglianoi osztrák-magyar temetőben, ahol 10500, az isonzói harcokban elesett katona nyugszik. Megtekintettük a Monte San Michele Múzeumot és a múzeum alatt kiépített alagútrendszert.
Gyönyörű vidékeken jártunk és lehetőségünk volt belelátni, elképzelni azt a sok szörnyűséget, amelyet a katonák átéltek a háború ideje alatt. Úgy érzem, hogy ez a néhány nap megváltoztatott bennem valamit, mégpedig az ,,emberi mérlegem’’ beállításán, mivel megértettem és megtapasztaltam egy kis mértékben azt, hogy a háború pusztításai megpecsételhetik egy ember életét még akkor is, ha az illető nem is vesz részt benne. Még jobban megerősödött bennem az a tény, hogy amit őseink ránk hagytak, megőrizendő érték. Mint ezek az emlékhelyek. Őrzőnek tartom magam és ezt senki nem veheti el tőlem: ott voltam, a két kezemmel és a legjobb tudásom szerint próbáltam és próbálom megóvni, amit nekem is továbbadtak az előttem járók!
A csapat nevében,
Győrfi Áron
