9. kérdés: Hogyan lett Bartók Béla az iskola névadója?

9. kérdés: Hogyan lett Bartók Béla az iskola névadója?


Minden napra egy kérdés az iskoláról
Válasz: A névadás gondolata már 1989 előtt is felmerült, de az akkori években ez nem volt megvalósítható. 1990-ben a tagozatok szétválásával párhuzamosan fogalmazódott meg az igény, hogy az új intézménynek ne száma, hanem neve, személyisége legyen. A névkeresés folyamán valóságos közvita alakult ki a diákok, aktív és nyugalmazott pedagógusok, volt diákok és szülők, közéleti személyiségek részvételével. A Temesvári Új Szó hasábjain meg is jelentek a szerkesztőséghez beküldött javaslatok és indoklások. Íme néhány a javaslatok közül: Révai Miklós, Tompa Mihály, Dózsa György, Hunyadi János, Losonczy István, Kós Károly, Ferenczy Károly, Petőfi Sándor, Bem József, Bartók Béla, Csizmarik László, Bolyai Farkas, Bolyai János, Kiss Ernő. Végül a döntés az 1990. február 27-i tantestületi gyűlésen született meg - ekkor már csak két név volt versenyben: Bartók Béla és Dózsa György. Az akkori tantestület tagjai eképp szavaztak: 31-en választották Bartók Bélát, 8-an szavaztak Dózsa Györgyre. A névadó ünnepségre 1990. május 6-án került sor a Diákházban. Több mint harminc év távlatából úgy érezzük, jól választott az akkori tantestület. Ma is feladatunknak tartjuk a diákokban rejlő tehetség felismerését, gondozását és az emberré nevelést. Azóta Bartók Béla születésnapja (március 25-e) a Tehetség napja és diákjaink előtt mindvégig ott áll a névadó példája: Bartók, aki "ember tudott maradni egy elembertelenedett világban". (Szegő Júlia)

Jecza Péter Bartók-domborművét 2006-ban helyeztük el az iskolában, a névadó születésének 125. évfordulóján.

Eseménynaptár

Eseménynaptár
Október
H K SZ CS P SZ V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Keresés

A pontos keresés érdekében használjon ékezetes betűket!

Diákok munkái

Honlap navigátor

navigator