Sajtó

Új Vörösmarty-olvasat a Bartókban

Forrás: http://www.erdelyiriport.ro/Új-vörösmarty-olvasat-a-bartókban-erdelyiriport-1495.html

 

Szemet gyönyörködtető, érzelemdús előadást mutattak be a temesvári Bartók Béla Gimnázium diákjai Molnos András Csaba színművész irányításával, az országos magyar olimpiászra összesereglett tanároknak és tanulóknak. Az előadást Simon Judit is megtekintette.

A tanárnő a zsúfolásig telt díszteremben azt mondta: rendhagyó magyaróra következik. Kérdéseket is feltett Vörösmarty Mihályról, majd felolvasta a költő Csongor és Tünde című színpadi művének a tartalmát. Színenként, ahogy illik, hogy mindenki megtudja, miről szól a mű. A legfontosabbat viszont nem közölte: amit látni fognak, a fiatalokról szól, azokról, akik az iskola padjait koptatják, kamaszszerelemről, szeretetről, barátságról, csínyekről, nagyzolásról és arról a romlatlan szellemről, szívről, ami ennek a kornak a sajátossága. A színművet Tasnádi–Sáhy Péter átírta, áthelyezte a mába. Elegánsan és szellemesen tette rövidebbé, emészthetővé Vörösmarty filozofikus művét. A bartókos diákok számára készült változatban ötvöződik a mai fiatalok nyelvezete, gondolkodása a költő veretes szövegével és nem utolsó sorban a szellemiségével.
Mai nyelven szólnak a mindennapok, és „vörösmartyul” beszélnek a szerelmesek. Mert ünnep van a szívükben, és kamaszos lendületükben is találniuk kell valamit, ami kifejezi a különleges érzelmeket.
Molnos András Csaba a temesvári Csiky Gergely Színház művésze állította színpadra a Csongor és Tünde e legújabb változatát. Gyönyörűségesen. Az előadás minden pillanata öröm. Az alkotók kamasszá váltak maguk is. Az író a szóval, a rendező a játékkal mutatta meg a kamaszok keserves útját önmaguk és társaik felé.

Játékosan és szellemesen, megőrizve az eredeti mű mélységeinek jó részét, színházi nyelven meséltek az akadályokról, a kételyekről, melyek felnőtté váláshoz vezető útjukat kísérik. Olyan színházi nyelven, amely képes egyszerre nevettetni és meghatni.

Nagyon lehetett nevetni az IT szakember – Kalmáron, a hittérítő – Tudóson, a politikus – Fejedelmen (az előadás egyik legsikerültebb jelenete), a diszkótyúk – Ledéren, a három útépítő munkás – Ördögfiókán, a nagyzoló Balgán. Nem lehetett nem odafigyelni az Éj királynője monológjaira, Vörösmarty szépen előadott szövegére. A szép a legmegfelelőbb jelző a két szerelmes fiatal, Csongor és Tünde párbeszédeire, jeleneteire, s bizony titokban előkerültek a zsebkendők, amikor az utolsó képben a megfogják egymás kezét. Tökéletes színházi pillanat.
Az előadás nagyszerűsége köszönhető a szerző és rendező pontos elképzelésének, a fiatalok tehetséges, őszinte és fegyelmezett játékának.
Dicséretet érdemel a zenei válogatás: minden jelenetnek megvolt a maga dala és dallama, kiemelte a pillanatok lényegét, jellemezte a szereplőket. Olyan dalok csendültek fel, melyeket a fiatalok hallgatnak, lelkiállapotukat érzékelteti. Nem utolsó sorban elismerés illeti a két hangtechnikust, hozzáértésükért. Színész ember jegyezte meg: sok színház örülne ilyen szakembereknek.
Szívet és lelket melengető volt ez az este a Bartókban.

Juventus különkiadás

Juventus különkiadás a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza alkalmából.

Mikes lap

Diákok által szerkesztett lap a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán.

 

„A diákok keresik az eredetiség hangját”

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a diakok keresik az eredetiseg hangjat.php


Szombaton ért véget Temesváron a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos döntője. A legrangosabb hazai magyar nyelv- és irodalom vetélkedő eredményeit, tapasztalatait dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, tanára, a versenybizottság elnöke értékelte a Nyugati Jelen olvasói számára.


– A dolgozatok kiértékelése alapján elmondhatom, hogy a diákokat érdekli a magyar nyelv, szeretnek olvasni, ki szeretnék fejezni a gondolataikat és a vágyaikat anyanyelvükön. Másképpen is szeretnének gondolkodni, mint az előttük járók, keresik az eredetiség hangját és útjait, válogatnak az olvasmányok között, sokat várnak el az iskolától – és ez jó! Van saját értékrendjük, mérlegelnek – néha ebből nyakatekert mondat, eredetieskedés lesz –, de a benyomásom igen jó. Akik ide, a döntőre eljutottak, azok a legjobbak, a megyei versenyeken már valamennyien bizonyítottak.


– Milyenek voltak a feladatok?


– Egy évjáraton belül ugyanazt a feladatot kapta mindenki. Nyolc évjárat vett részt a versenyen, V.-től XII.-ik osztályig. A kilencedik osztálytól kezdve két feladatot kaptak a diákok, az első inkább szövegértésre, irodalmi tájékozottságra kérdezett rá, a második megoldása a kreativitást jobban bizonyítja. A kisebbek több apró feladatot kaptak, ebben a korban még másképpen mérhető a nyelvi szint. Volt lehetőség saját olvasmányra reflektálni, nyelvi játékokkal, szólásmondásokkal, nyelvi kreativitással kapcsolatos feladatokat kellett megoldani.


– Az utóbbi években egyre inkább visszaszorulóban van az olvasás, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Mennyire volt ez a jelenség tetten érhető a diákok dolgozataiban?


– A kérdés jogos, a mai világ tele van képekkel. Ez átformálja a világunkat, a már-már agresszív képi környezet, az internet, az okostelefon képi világa bizonyos tekintetben az olvasmány idejét kezdi kiszorítani a fiatalok életéből. Ezek a fiatalok, akik itt voltak, értékelik az olvasásnak azt a kivételes lehetőségét, amely alkalmat ad a befelé fordulásra, a fantázia mozgósítására. A szöveg nem segít annyira, mint egy kép, mondhatni nagyobb szükség van arra, ami bennünk van, az értelmünkben, a tapasztalatainkban, és ez jó. Nem olyan egyértelmű egy könyv, mint egy képsor!  Nemcsak magyar műveket olvasnak a fiatalok, hanem magyarra lefordított könyveket is és nem csak azt, amit a tanárok javasolnak, sokkal többet, néha felnőtt olvasmányokat is. Ez nem baj, az olvasás a világ jobb megértése felé terelgeti őket, az olvasás kiindulópont ahhoz, hogy a világról beszéljenek, nyelvileg határozzák meg a tudásukat.


– A magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny nem csak a dolgozatírásról és javításról szólt. Milyenek voltak a temesvári szervezők által felajánlott alternatív programok, kirándulások, színházi előadások?


– Vendéglátóink nagyon változatos kiegészítő programokat javasoltak: a kisebbek játékos feladatokat oldhattak meg, de arra is gondoltak a szervezők, hogy ismerjük meg jobban Temesvárt. Mindenki kapott ajándékba egy Temesvárról szóló könyvet, volt városnézés, buszos kirándulás diákoknak és kísérő tanároknak egyaránt. Nagyon jó dolog volt, hogy együtt megnézhettük a műsoron levő színházi produkciót, a Parasztoperát és a diákszínészek előadását, a Csongor és Tündét, amely közel hozta a mai életünkhöz ezt a gyönyörű művet. Kellemes és hasznos időtöltés volt és remélem, hogy egymástól is sokat tanultunk, hiszen ritkán nyílik alkalom arra, hogy a tanárok egymással találkozzanak.


– Hogyan szerepeltek a nyugati régióból, a szórványból jött versenyzők?


– A temesváriak dicséretet, az aradiak egy harmadik helyet érdemeltek ki, ami nagy teljesítmény egy ilyen erős mezőnyben. A nagyobb magyar közösségek esetében nagyon erősek a helyi versenyek, több gyerek közül lehet válogatni. Ennek ellenére nem kizárólag a székelyföldiek, a nagy múltú erdélyi iskolák szerepeltek jól, egy besztercei diák például első díjas lett. Széles a spektrum, a kolozsváriak három díjat szereztek, de komoly munka folyik Szatmár és Szilágy megyékben is, a versenyzőik szintén kiválóan szerepeltek.


– Köszönjük a tájékoztatást!


Pataki Zoltán

A Bega-partján

Forrás: http://www.balazsgeza.hu/?p=4357


A temesvári színház stúdiótermébe alig férnek be a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny résztvevői, meghallgatni előadásomat a magyar nyelvről (ahogy én látom). Egy ideig látom azt is, hogy egyesek jegyzetelnek, azután már nem, mert (színházban vagyunk) “fejlámpa” irányul rám, s onnan nem látom az arcokat, csak a poénoknál felhangzó nevetésből tudom, hogy velem vannak. És egyre jobban. A végén vastaps. Nem akarják abbahagyni. Visszaveszem a mikrofont, ha gondolják, belekezdhetek egy nyolcórás előadásba is. Kifelé menet kérik, hogy jöjjek máskor is. Minden ötven évben eljövök Temesvárra, mondom Kellér Dezső után szabadon. (Ő ezt Londonban mondta, amikor végre kijutott.) Mások azt kérdezik, hogy hol hallgathatnak meg legközelebb. Hát az ELTE-n mindenképpen…, no meg a rádióban. – Temesvárt látnod kell, ezzel csalt el erre a szereplésre meghívóm. Előtte a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen tartottam előadást. Temesvár más, a szülővárosom, Románia legszínesebb városa, biztatott. Mondják is: “Ami ma Temesváron, holnap az egész országban”. Amit láttam belőle: a templomok (fél órát szemléltem a szinte folyamatos ortodox misét, a katolikus templom zárva volt), a líceumok, órási középületek, csodás partok, a kiépülő Bega – Béga – Böga-part (Bege, bő, begaty? – kérdezi Delesega Gyula is Temesvári kalauz című könyvében). Apró titkok: megnézzük Dózsa György feltételezett kivégzési helyét, ahol egy Mária-szobor áll (bizony innen, 1514-től lehet számítani sok rosszat, ami a magyarsággal történt, többek között azt, hogy a hátul, eldugva lévő feliraton a “Magyarok” szót levakarhatta valaki: “Isten Anyjának, a … Védőasszonyának, Dózsa György (1514) kegyetlen halála helyén, melyet évszázadok hagyománya őriz, kegyeletes engesztelésül ajánlják ez emlékművet Temesvár városa és lakossága. 1906″.  Néhány utcával arrébb Tőkés László egykori lelkészsége, ezzel a táblával: “Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom. 1989. XII. 15. RMDSZ”. Néha ezt is leöntik. – Ismét hűvösen befúj a történelem szele; megelevenedik bennem Mandics György háromrészes Temesvári golgotája, a forradalom története… – Még egy kis Ady-emlék, no meg Szabolcska Mihály lakóháza…, hogyan várhatnék újabb 50 évet, hogy eljöjjek ide. Jövő héten jövök, az ELTE nyelvjárásgyűjtőivel.


Balázs Géza

Szerdától szombatig – Mikes Kelemen, országos szakasz

Forrás: http://www.csikygergelyarad.ro/?p=9206


Idén is megrendezésre került a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakasza. Aradról nyolcan jutottunk tovább az országos szakaszra, így április 9-én (szerda) délután zuhogó esőben indultunk útnak Puskel Tünde Emese tanárnővel.


A felújítások miatt az aradi állomáson igen nehezen jutottunk el a hetedik vágányra, már arra is felkészültünk, hogy itthon maradunk… Végül mégis sikeresen felszálltunk a vonatra, (kissé) kócosan és ázottan, és elrobogtunk Temesvárra. Megérkezésünk után a Bartók Béla Elméleti Líceum kollégiumában szállásoltak el, s egy kiadós vacsora után készek voltunk végig aludni a megnyitó ünnepség hosszú és unalmas beszédeit. Kellemesen csalódtunk, hisz mégsem volt az olyan unalmas, mint máskor, elhangzott néhány poén, a szervezők, miniszterek és egyéb méltóságok tréfás kedvükben voltak. Este többé-kevésbé korán ágyba bújtunk, mert másnap volt a dolgozatírás.


Amíg mi, diákok vért izzadtunk, hogy jó dolgozatokat írjunk, a kísérő tanárok és az országos bizottság kirándult, várost nézett. Az írás után jólesett a meleg ebéd s az azután következő játékok és előadás. Míg az V–VIII. osztályosok játszottak, a licistáknak dr. Egyed Emese egyetemi tanár, a javító bizottság elnöke tartott irodalmi előadást. Este ismételten kulturális előadást tartottak a tiszteletünkre: színházban voltunk. A kisebbek A hétfejű tündért, a nagyobbak pedig az Aradon már bemutatott Parasztoperát nézték meg.


Másnap reggel temesvári sétára vittek minket, amit a IX–XII. osztályosoknak dr. Balázs Géza nyelvész professzor előadása szakított meg, ami igen nagy sikert aratott. Az ebéd elérkeztéig már mindannyian tudtuk, hogy Temesvár a Bánság fővárosa, etnikai sokszínűség jellemzi, hisz élnek ott románok, magyarok, szerbek, horvátok stb. stb. :) Az ebéd elfogyasztása után elég sokan igénybe vettük a Bartók diáklapjában olvasott kocsmaajánlót, majd siettünk vissza a dolgozatok kiértékelésére. Idén mi, Aradiak is igen jó eredményt értünk el, ketten is helyezettek lettünk. A gratulációk, nagy ölelések és sírások után a Bartók Diákszínpad Csongor és Tünde előadása nevettetett meg minket, licistákat, a kisebbek pedig táncházban voltak. Az ezután tartott zenés teaház hamar véget ért, így a helyiekkel együtt kiruccantunk a városba tovább fokozni a jókedvet.


A díjkiosztó ünnepség szombat reggel vette kezdetét, s miután átvettük díjainkat – Dudás Izabella (VII. A) különdíj, Ilona Judit (IX. A) dicséret, Kovács Henrietta (XI. A) III. díj – ebédeltünk, könnyes búcsút vettünk a többiektől, s az állomásra siettünk.


Idén a temesváriak kitettek magukért, a szervezés kedvünkre való volt, hisz nem kellett folyton egyik programról a másikra sietni, hanem a szabadidőben ismerkedhettünk a többi irodalmat kedvelő társunkkal és kedvünkre járkálhattunk a városban. Gratulálunk nekik!


A viszontlátásra jövőre Zilahon!


 


Kovács Henrietta

Nagykárolyi első hely a Mikes-versenyen

Forrás: http://www.frissujsag.ro/nagykarolyi-elso-hely-a-mikes-versenyen/

Országos első lett a Nagykárolyi Elméleti Líceum kilencedik osztályos diákja, Kovács Péter a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen. A kölcseys tizedikes Farkas Henrietta dicséretben részesült, további három diák különdíjat kapott.

Jól szerepeltek a Szatmár megyei diákok a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszán, amelyet idén a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban rendeztek meg. A kilencedik osztályosok felmérőjén a Nagykárolyi Elméleti Líceum diákja, Kovács Péter bizonyult a legjobbnak: Szabó Csilla tanárnő diákja 9,80-as átlaggal zárt az első helyen. A nagykárolyi diák egyébként már meg van szokva a Mikes-verseny országos szakaszának hangulatával, ugyanis már harmadik éve képviseli évfolyamát, de először ért el kiemelkedő eredményt.

A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizedik osztályos diákja, Farkas Henrietta Erzsébet (felkészítő tanár: Téglás József) ötödik lett, így II. dicséretben részesült. Pesek Adrien, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum V. osztályos diákja (felkészítő tanár: Heinrich Andrea) a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöksége különdíját hozhatta haza, a szatmárnémeti Református Gimnázium VIII. osztályos tanulója, Pótor Andrea a Pro Gerhardino Alapítvány különdíját kapta meg, míg az Elméleti Líceum IX. osztályos diákja, Sarkadi Rebeka (felkészítő tanár: Szabó Csilla) a Heti Új Szó szerkesztőségének díját érdemelte ki.

Az idei tanévben meghirdetett Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszán 144 diák vett részt az ország tizenhét megyéjéből. Szatmárról tizenegy tanuló szerzett részvételi jogot, a negyedik legnépesebb küldöttséget alkotva Hargita, Maros és Kovászna megyék után (Bihar megyét tizenegy diák képviselte).

A Mikes Kelemen tantárgyverseny negyvenhárom éves történelme során harmadik alkalommal adott otthont Temesvár az országos szakasznak. Halász Ferenc megyei főtanfelügyelő-helyettes a megnyitóünnepségen felidézte, hogy elsőként 1985-ben, majd 1998-ban volt az országos szakasz házigazdája a Bega-parti megyeszékhely, de ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a ’98-as verseny idején a Bartók Béla Elméleti Líceumban mintegy 1600 diák tanult, az idei tanévben viszont feleannyi tanuló iratkozott be a magyar tannyelvű iskolába. „Megfogytunk, de ez a kihívás erősít bennünket abban, hogy megmaradjunk magyarnak” — mondta Halász.

Cornel Petroman főtanfelügyelő szerint a magyar nyelven tanuló diákok elitje gyűlt össze az elmúlt héten Temesváron, majd hangsúlyozta a kisebbségi nyelven való oktatás fontosságát. „Egy diák sokkal könnyebben tanul anyanyelvén, ezért foglalkoztat minket a kisebbségi nyelveken való oktatás” — mondta, utalva arra, hogy Temesváron magyar, német és szerb nyelvű oktatás is zajlik.

Király András oktatási államtitkár elmondta, a minisztérium égisze alatt egy tanévben 67 versenyt rendeznek magyar nyelv és irodalom tárgyból, „de az olimpiász jelenti a versenyek versenyét”.

Az ünnepélyes megnyitón felszólaltak a helyi közigazgatás vezetői, dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum igazgatója, illetve dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar irodalomtudomány tanszékének előadótanára, a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos bizottságának az elnöke. A testület tagjaként részt vett a temesvári versenyen Gál Gyöngyi, a kisebbségi oktatásért felelős Szatmár megyei szaktanfelügyelő is, a tizenegy Szatmár megyei döntős diákot pedig Fehér Laura, a szatmárnémeti Bălcescu-Petőfi Általános Iskola magyar szakos tanára kísérte el.

A szervezők tartalmas programmal várták a résztvevőket: szerdától szombatig színházi előadásokon, kirándulásokon, városnézésen, táncházban, illetve tudományos előadásokon vehettek részt. A záróünnepségen Kiss Ferenc, az országos bizottság alelnöke azt mondta a diákoknak: „A magyar nyelv számomra olyan, mint egy tűz. Kedves diákok, ti vagytok ennek a tűznek az őrzői!”

Eredmények

A részt vevő Szatmár megyei diákok: V. osztály: Pesek Adrien (szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum; felkészítő tanár: Heinrich Andrea – 6. hely, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos elnökségének különdíja); VII. osztály: Juhos Roland (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum; Heinrich Andrea); VIII. osztály: Pótor Andrea Enikő (szatmárnémeti Református Gimnázium; Varga-Bressel Christiane – 7. hely, a Pro Gerhardino Alapítvány különdíja), Képíró Dorottya (Református Gimnázium; Varga-Bressel Christiane), Kiss Dalma Henrietta (szatmárnémeti Bălcescu-Petőfi Általános Iskola; Fehér Laura); IX. osztály: Kovács Péter (Nagykárolyi Elméleti Líceum; Szabó Csilla – 1. hely), Sarkadi Rebeka (Nagykárolyi Elméleti Líceum; Szabó Csilla – a Heti Új Szó szerkesztőségének különdíja), Bartha Eszter (szatmárnémeti Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceum; Bokor Erika); X. osztály: Farkas Henrietta Erzsébet (szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium; Téglás József – V. hely, II. dicséret), Rappert Balázs (Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum; Czier Andrea); XI. osztály: Fényes Andrea Anita (Kölcsey Ferenc Főgimnázium; Téglás József).

 

Lóránd Attila

Véget ért a „hatalmas magyaróra”

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/ifi/veget ert a hatalmas magyarora.php

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az április 9–12. időszakban harmadszor volt házigazdája a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyversenynek, ahol 17 megyéből érkezett közel 150 ifjú tollforgató mérte össze anyanyelv- és irodalomtudását, nyelvi leleményét, alkotóképességét.

A rangos esemény záróakkordjára, az ünnepélyes díjkiosztásra április 12-én, szombaton került sor a temesvári Diákházban, amelyen részt vett a főtámogató Oktatási Minisztérium részéről dr. Nagy Éva kabinetigazgató és Winkler Gyula, az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője.

A verseny valamennyi résztvevőjét, boldog győzteseket és a kissé csalódott többieket Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő és dr. Nagy Éva tanügy-minisztériumi kabinetigazgató köszöntötték, hangsúlyozva hogy itt mindenki győztes, hiszen valamennyien megyei vetélkedőt nyertek, és előbb vagy utóbb „minden virág kivirágzik”. Az irodalmi „olimpiász” minden résztvevője tudással, élményekkel és egymás megismerésével gazdagodott, amit később az anyanyelv-ápolás, a kultúra bármely területén értékesíthet. A rendkívül szoros verseny eredményeit dr. Egyed Emese, az Országos Bizottság elnöke értékelte, aki egy „hatalmas, eszményi magyarórához” hasonlította a tantárgyverseny négy napját, amely gyönyörű ajándék a résztvevő diákok és tanárok számára egyaránt. A díjakat Winkler Gyula EP-képviselőtől vehették át a vetélkedő legjobbjai, aki miután gratulált a győzteseknek és a rangos verseny valamennyi résztvevőjének, az alábbi gondolatokat osztotta meg a Diákház közönségével: ha a magyar nyelv az Európa Parlament egyik hivatalos nyelve, és egy magyar képviselő, ha a helyzet úgy kívánja, anyanyelvén szabadon felszólalhat Brüsszelben, akkor el kell érjük, hogy itthon, a szülőföldünkön a magyar nyelv is kapjon hivatalos státuszt, hiszen alkotói vagyunk minden szempontból az erdélyi társadalomnak. Winkler Gyula ugyanakkor a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti kapcsolatépítés, a székely–szórvány mozgalom jelentőségére hívta fel a jelenlevők figyelmét, mert „az erdélyi társadalom csak együtt kerekedik egésszé, csak együtt érheti el céljait”.

Az ünnepélyes díjkiosztás során oklevelet, pénzjutalmat és a Communitas Alapítvány jóvoltából könyvcsomagot kaptak a nyolc évjárat (V–XII. osztály) legjobbjai. Az Országos Bizottság minden évfolyamon díjazta az első három helyezett diákot, a 4. és az 5. helyezett pedig dicséretet kapott. Az „aranyérmes” magyar olimpikonok: Szabó Balázs (Csíkszereda) V. osztály, Damokos Beatrix (Sepsiszentgyörgy) VI. osztály, Ercse Zsuzsanna (Kézdivásárhely) VII. osztály, Fazakas Réka (Sepsiszentgyörgy) VIII. osztály, Kovács Péter (Nagykároly) IX. osztály, Walcz Beatrix (Sepsiszentgyörgy) X. osztály, Szekeres Ilma (Beszterce) XI. osztály és Tasnádi István (Kolozsvár) XII. osztály.

Régiónk legjobbjai: a XI.-es Kovács Henrietta (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad) a III. helyet érdemelte ki 9,60-as osztályzattal, felkészítő tanára Rudolf Ágnes, a VIII.-os Boros Viktória (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) dicséretet kapott 9,10-es osztályzattal, felkészítő tanára Molnos Ildikó és a IX.-es Ilona Judit (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad) szintén dicséretet kapott 9,20-as osztályzattal, felkészítő tanára Nyári Andrea.

A szervezők és a támogatók jóvoltából különdíjakat kapott valamennyi versenyző, akik 8-as osztályzatnál jobb eredményt értek el. A különdíjak céljára felajánlott könyvcsomagokat a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Pro Gerhardino Egyesület, a Heti Új Szó, a Nyugati Jelen, valamint a temesvári Bartók Béla és a Szórvány Alapítványok biztosították. A temesvári versenyzők közül különdíjat kapott Andrássy Nóra (VI.) Boros Viktória (VIII.) és Câmpian Csenge (XI.), az aradiak közül Dudás Izabella Bernadett (VII.). A Nyugati Jelen által felajánlott két könyvcsomagot Lőrincz Anna (Sepsiszentgyörgy) és Tamási Tímea (Csíkszereda) vehették át.

A díjkiosztó ünnepség befejező részében Erdei Ildikó, a házigazda Bartók Béla elméleti líceum igazgatója köszönte meg a rendezvény lebonyolítását segítő közel 100 önkéntesnek, diákoknak és tanároknak, valamennyi támogatónak a hozzájárulását, majd átadta a Mikes Kelemen Tantárgyverseny vándorzászlaját a zilahi Pataki Idának, az OB tagjának, aki a jövő évi, 2015-ös tantárgyolimpia szervezőit képviselte a rendezvényen.

„A visszajelzések alapján úgy érzem, hogy sikerült a diákokkal, tanárokkal, a támogatókkal együtt egy olyan rendezvényt megszervezni, amelyre büszkék lehetünk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Erdei Ildikó. – Egy ilyen rendezvény jó alkalom arra is, hogy az iskola, az iskolát támogató közösség megerősödjön. Együtt dolgozunk, ötleteink vannak, közösen átgondoljuk, hogy mi az, amit magunkból, az iskolából a városból megmutathatunk. Ennek jó példája volt az elmúlt két hét, de főleg az utóbbi négy nap, jó érzés volt tudni, hogy számíthatunk egymásra.” Dr. Erdei Ildikó azt is elmondta: az oktatási minisztérium volt a rendezvény fő támogatója, ők biztosították a „kötelező minimumot”, de a pályázati lehetőségek, a támogatók tették lehetővé a különdíjak átadását, a program színesítését, a kirándulásokat, színházi előadásokat, apró ajándékokat. „Ebben az erős mezőnyben büszkék vagyunk Boros Viktória negyedik helyére és a két különdíjra, jó alkalom ez arra, hogy megerősítsük a diákokat, a szaktanárokat abban, hogy ennek a munkának haszna van.” – nyilatkozta lapunknak dr. Erdei Ildikó.

Pataki Zoltán

Temesváron tartják a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyt

Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/27691-temesvaron-tartjak-a-magyar-nyelv-es-irodalom-tantargyversenyt

 

Szabad út nyílik a napokban zajló Magyar Nyelv és Irodalom országos tantárgyverseny első helyezettje előtt: nem kell magyarból érettségiznie, és a Bölcsészkarra is felvételi nélkül felveszik. A verseny országos bizottságának elnöke, dr. Egyed Emese a maszol.ro-nak arról számolt be: kivételes színvonalú, mozgalmas és színes találkozót kerekítettek a rendezvényből a házigazdák, vagyis a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum közössége.

Az idei tanévben április 9-e és 12-e között Temesvár ad otthont a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának, a rangos esemény házigazdája pedig a Bartók Béla Elméleti Líceum. A rendezvényen 16 megye 142 diákja vesz részt, akiket 21 tanár kísért el Temesvárra. A verseny tételkészítő bizottsága 9 szaktanárból áll, a javítóbizottság pedig 22 tagú. Az országos bizottság elnöke dr. Egyed Emese professzor asszony, ügyvezetője Ferkő Emília, az Oktatási Minisztérium szaktanfelügyelője. A házigazda iskola teljes közössége, több mint 50 pedagógus, 30 önkéntes diák és számos támogató segítik a rendezvényt.

Az esemény ünnepélyes megnyitójára szerdán, április 9-én került sor a Diákházban, majd másnap zajlott az irodalomkedvelő tehetséges diákok megmérettetése. Péntek estére kiderülnek az első eredmények, de lehetőség van óvások benyújtására, így a végső eredményhirdetés és díjkiosztás szombat délelőttre várható.

„A feladatokat úgy állítottuk össze, hogy azok mérjék az irodalmi, nyelvi ismereteket és a kreativitást is. Nem könnyű, hisz ugyanazt kapja a marosvásárhelyi tanuló is, mint a csángó. Azt hiszem, a résztvevő diákoknak és a kísérőtanáraiknak is nagy élmény, hogy együtt vannak a magyar irodalom kedvelői mindenhonnan az országból: azok is, akik tömbmagyar vidékről érkeztek és nem jelent nekik gondot az anyanyelvük, kultúrájuk megőrzése, és azok is, akiknek keményen meg kell küzdeniük ezért” – értékelte Egyed Emese.

A verseny első díjazottjának nem kell magyar nyelv és irodalomból érettségiznie, és az egyetem Bölcsészkarára is felvételi nélkül jelentkezhet.

A versenyt kiegészítő programok számos lehetőséget biztosítanak az ismerkedésre, a házigazda iskola életébe való bepillantásra és a sokarcú Temesvár megismerésére. Csütörtökön Egyed Emese Kereső képzelet. Írók irodalomtörténete címmel tartott előadást a felső tagozatos diákoknak, este színházba vitték a diákokat: az 5-7. osztályosok A hétfejű tündér című, Lázár Ervin meséje nyomán készült mesejátékot nézték meg Antal Attila rendezésében. A felsősök és tanárok Pintér Béla - Darvas Benedek Parasztopera című produkcióját tekintették meg, amelyet Szikszai Rémusz vitt színre. „Csodálatos előadás, nagy élmény volt, utána egész este erről beszéltünk” – mesélte Egyed Emese a maszol.ro-nak.

A magyar nyelv és irodalom jeles diákjainak és tanárainak országos fóruma szombaton, a díjkiosztó gálával ér véget, de sokan csak vasárnap reggel indulnak haza Temesvárról. „Olyan ez, mint egy nagyon jó hangulatú, színvonalas tábor” – foglalta össze a professzor asszony a Bartók líceumban jelenleg uralkodó hangulatot

 

TOMAKI

Temesvár harmadik alkalommal a magyar nyelv fellegvára

Forrás: http://www.nyugatijelen.com/jelenido/temesvar harmadik alkalommal a magyar nyelv fellegvara.php

 

Az április 9–12. időszakban a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny házigazdája.

Szerdán este a temesvári Diákházban tartották a legrangosabb országos magyar irodalmi verseny ünnepélyes megnyitóját, amelyiknek 1985 és 1998 után harmadszor ad otthont Temesvár. A tizenhét megyéből érkezett 144 diákot, a huszonegy kísérő tanárt, a Tantárgyverseny Országos Biztottságának huszonkét tagját az Oktatási Minisztérium nevében Király András államtitkár, a Prefektusi Hivatal nevében Marossy Zoltán alprefektus, a Temes megyei Tanfelügyelőség nevében Cornel Petroman főtanfelügyelő és helyettese, Halász Ferenc, a Tantárgyverseny Országos Biztottsága nevében dr. Egyed Emese elnök, a házigazda Bartók Béla Elméleti Líceum nevében dr. Erdei Ildikó igazgató köszöntötték.

Király András oktatási államtitkár felidézte a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny 43 évének történetét, ahol az évek során összesen 500 000 versenydolgozat született. „Ez jelentős érték, hiszen azt jelenti, hogy félmillió diák anyanyelvén készült föl és írta meg a dolgozatát, a saját képességei szerint” – mondta Király András, aki szerint a tantárgyolimpia a “versenyek versenye”, mindenki, aki ide eljutott, az már győztes. Király a magyar nyelv és irodalom verseny őse, az 1929-ben az aradi Kuncz Aladár által elindított Él-e Arany János? című irodalmi vetélkedő alapgondolatát is felidézte, amely ma is legalább annyira aktuális, mint 85 esztendővel ezelőtt: mennyire ismerjük és használjuk ma a magyar irodalmi nyelvet?

Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő felidézte az 1998. évi országos magyar irodalmi tantárgyverseny eseményeit, amikor szintén Temesvár volt a rendezvény házigazdája. „Tizenhat esztendő alatt nagyot léptünk előre iskoláink, óvodáink felszereltsége területén – mondta Halász Ferenc –, de ma már európai színvonalú iskoláink gyermeklétszáma 1617-ről 830-ra fogyatkozott. Megfogytunk, de ez a kihívás erősít bennünket abban, hogy megmaradjunk magyarnak.”

Dr. Egyed Emese, a Tantárgyverseny Országos Bizottságának elnöke Tinódi Lantos Sebestyén Az vég Temesvárban című históriás énekét idézte fel, amely a vár védhetetlenségéről, a vár védőinek tömeges haláláról szól. Dr. Egyed Emese, aki az 1970-es évek elején maga is magyar „olimpikon” volt, azt kívánta a verseny résztvevőinek, hogy ez a rendezvény – Mikes Kelemen, Bartók Béla és Temesvár jegyében – egy új kezdetről, az ifjúság vidámságáról, a munkálkodásról, rengeteg olvasásról, jó találkozásokról és az igényességről szóljon.

A házigazda Bartók Béla Elméleti Líceum nevében dr. Erdei Ildikó köszöntötte az egybegyűlteket. „Ez a verseny lehetőség a találkozásra, az ismerkedésre, az építő jellegű versengésre, de lehetőség arra is, hogy megmutassunk valamit a sokszínű és szabadságszerető Temesvárból, felvillantsunk valamit a sokszínű és izgalmas iskolai életünkből, amire büszkék vagyunk. Mi itt Temesváron arra próbálunk választ keresni, hogy mit tehet kisebbségben, szórványhelyzetben az iskola azért, hogy tényleg jó legyen magyarnak lenni, érdemes legyen a nyelvet őrizni, magyarul tanulni és ezt gyermekeinknek, unokáinknak tovább adni. (…) Ottlik Gézával együtt vallom és hiszem, hogy a Mikes Kelemen Tantárgyverseny Országos Szakasza egy olyan alkalom, ahol hozzáadhatunk valamit a világhoz!” – mondta dr. Erdei Ildikó.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megnyitója hangulatának ünnepélyességét a Bartók Béla Elméleti Líceum hagyományőrzőinek színvonalas műsora fokozta. Szabó Abigél és a Bokréta citerásainak népdalcsokra, Stan Krisztina, Szabó Anita és Oláh Júlia megzenésített verses összeállítása, az Eszterlánc néptánc-együttes györgyfalvi legényes tánca tűzbe-lázba hozták a közönséget.

A közel 150 versenyzőt csütörtök reggel fél kilencre a vetélkedő színhelyére, a Bartók Béla Elméleti Líceumba invitálták a szervezők, ahol déli egy óráig megírták a versenydolgozatokat. Régiónkból Arad megyét 8, Temes megyét 7, Fehér megyét 6, Hunyad megyét 2, V-XII. osztályos diák képviseli az országos megmérettetésen. Eredményhirdetés április 11-én, pénteken este hét órakor, a díjkiosztó ünnepségre április 12-én, szombaton 10 órakor kerül sor a Diákházban.

 

Pataki Zoltán

A magyar nyelv fellegvára, "az vég Temesvárban"

Forrás: http://hetiujszo.ro/makkai-zoltan-a-magyar-nyelv-fellegvara-az-veg-temesvarban/

Tizenhat év után ismét Temesváron szervezték meg a Mikes Kelemen Magyar Nyelv- és Irodalom Tantárgyverseny országos döntőjét, így néhány napig ismét Nyelvünk fellegvárává nemesedik a királyi Magyarország egykori fővárosa. Az 1971-től folyamatosan megrendezett versenyre idén száznegyvennégy versenyző és huszonhárom kísérőtanár érkezett az ország tizenhét megyéjéből. A verseny zökkenőmentes lebonyolításához  a dr. Egyed Emese professzor által elnökölt Országos Értékelő Bizottság huszonkét tagjának munkája járul hozzá. Temes megyét  Szabó Abigél, Andrásy Nóra, Horváth Brigitta, Boros Viktória, Horváth Petra, Berta Bianka és Campian Csenge – valamennyien a Bartók Béla Elméleti Líceum tanulói – képviselik a tantárgyversenyen.

A tantárgyverseny ünnepélyes megnyitójában, Szabó Abigél népdalcsokrát követően, dr. Cornel Petroman megyei főtanfelügyelő köszöntötte a résztvevőket, és az anyanyelven való tanulás előnyeit hangsúlyozva emelte ki, hogy a Temesváron természetesnek tekinthető magyar, szerb, német anyanyelvű oktatást biztosító iskolákban a diákok alapos és biztonságot adó tudást szerezhetnek, ami előnyükre válhat további tanulmányaik során. Zárógondolatként a főtanfelügyelő Temesvár és a térség értékeit ajánlotta a résztvevők figyelmébe, a tantárgyverseny kiegészítő programjai során ezek megtekintésére buzdítva. Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelő emlékeztetett, hogy az 1985–2014 közötti időszakban három alkalommal került sor a magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny országos fordulójának temesvári megszervezésére, a három időpont számadataival érzékeltetve, hogy az elmúlt három évtizedre terjedő közös történetünk mérhető adatokkal ábrázolja a Temes megyei és az erdélyi magyar közösség sorsának alakulását. Halász Ferenc kifejtette, hogy a legutolsó, 1998-ban megszervezett magyar tantárgyverseny idején Te­mes megyében 1617 gyermek tanult magyarul, ezzel szemben idén 830 gyermek tanul a megye valamely magyar tannyelvű osztályában. A csökkenő gyermeklétszám ellenére, jelentős anyagi ráfordítással, látványos fejlesztéseket eszközöltek a magyar iskolákban, és a tanárok tanítók továbbképzése is folyamatos – hangsúlyozta a helyettes főtanfelügyelő –, ami európai színvonalú körülmények között, magas minőségi szintű oktatást eredményezett. “A fenti körülmények ismeretében elmondhatjuk, hogy számunkra kihívást jelent a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos döntője, az elitek e seregszemléjének a megszervezése. Hisszük, hogy a verseny négy napja megerősít bennünket abban, hogy magyarnak megmaradhassunk Temesváron, ugyanakkor e napokban egymást fogjuk erősíteni abban a hitünkben, hogy jó magyarnak lenni.” Hasonló hangnemben köszöntötte a tantárgyverseny résztvevőit Marossy Zoltán alprefektus, aki a Bánság európai modell értékére hívta fel a figyelmet, és kifejezte reményét a térség, a helyi közösségek együttműködésére alapozott újbóli egyesítésére vonatkozóan, illetve a tömbmagyar és a szórványközösségek erősítésére irányuló, egyre szorosabb kapcsolatokat méltatta. Király András államtitkár a négy és fél évtizedes múltra visszatekintő verseny eredményeire hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az eltelt évtizedek alatt mintegy ötszázezer dolgozatot vetett papírra a sokezer versenyző, és a seregszemle számos, a magyar nyelv és irodalom területén ma is tevékeny szakember kibontakozására biztosította az első lépcsőfokot, közöttük dr. Jancsó Árpád eredményére emlékeztetve, aki tizedik osztályos diákként, az 1971-ben megszervezett tantárgyversenyen első díjat nyert. Dr. Egyed Emese irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, köszöntésében az irodalom, a nyelv és az oktatás ötvözésén alapuló értékteremtési folyamat örömeit méltatta, Bartók Béla, Mikes Kelemen és az ország magyarlakta vidékeiről, a magyar nyelv iránt érdeklődő és lelkesedő diákok „találkozását” a temesvári sajátos hangulatú kulturális környezetben, életre szóló élményként határozta meg. Dr. Erdei Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója beszédében a tantárgyverseny jelentőségét méltatta: „Nagy öröm mindannyiunk számára a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos döntőjének a megszervezése. Én a találkozások lehetőségének is tartom a rendezvényt a diákjaink és a tanárok számára is, lehetőséget az ismerkedésre, az építő jellegű versengésre, de lehetőség arra is, hogy valóban megmutassunk valamit a sokszínű és szabadságszerető Temesvárból, és felvillantsunk valamennyit a sokszínű és izgalmas iskolai életből, amelyet nap mint nap építünk, és amelyre büszkék vagyunk. Számunkra két szempontból is különleges ez az alkalom, azért, mert két, iskolai létünket és a mindennapjainkat meghatározó alapvető érték, az anyanyelv szeretete és megbecsülése, valamint a tehetséggondozás, találkozik itt nagyon természetes módon. Úgy gondolom, hogy a Bartók Béla Elméleti Líceum, amely önmagát egyrészt szórvány oktatási központként határozza meg, ugyanakkor a Kárpát-medencei Tehetségpontok egyik kiválóként akkreditált tehetségközpontja olyan hely, ahová érdemes volt eljönni, ahol érdemes lesz találkozni, versenyezni, hálózatokat építeni diáknak és tanárnak egyaránt.”
A megnyitó ünnepségen a Bartók Béla Líceum diákjai, Szabó Anita, Stan Krisztina és Oláh Júlia Radnóti megzenésített verseiből válogatott összeállítással, a Bokréta citeracsoportjának tagjai népdalcsokorral és az Eszterlánc néptánccsoportban táncoló fiúk györgyfalusi legényes tánccal léptek közönség elé.

 

Makkai Zoltán


Eseménynaptár

Eseménynaptár
Szeptember
H K SZ CS P SZ V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Keresés

A pontos keresés érdekében használjon ékezetes betűket!

Diákok munkái

Honlap navigátor

navigator