2013-2014

Rólunk írták - Csongorék, az aktualizáltak

A Bartók Diákszínpad új előadással rukkolt elő, melynek be­mutatójára március 25-én, a Tehetségnapon került sor az iskola dísztermében. Mondhatni, az ő előadásuk volt a hab a tortán, mellyel az ünnepélyes délutánt sikerült megkoronázniuk.


Amikor a teremből kijöttem, Esterházy Péter egyik performansza jutott eszembe, amelyikben a Bűn és bűnhődés tartalmát ismerteti néhány percben. Természetesen, nem akárhogy: teljesen aktuális közegbe ülteti az eredeti sztorit, tovább­gondolja, átformálja úgy, hogy üzenete, jelentése ne csorbuljon. Ha Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde filozofikus mesedrámája feldolgozásának is ez volt a célja, akkor sikeresnek mondható az előadás. Művészi archaizálás helyett most aktualizálást kaptunk: a szereplők 21. századi metamorf állapotban jelentek meg a színpadon, egy-egy kulturális hovatartozást és értékrendet képviselve: így kerültek deszkára a szubkultúra elemei is. De kezdjük az elejével!


Elfoglaltuk helyünket a teremben, és egy magyarórán találtuk magunkat. Nem nehéz kitalálni „mai óránk témáját”, amelyen „tanárnőnk” Câmpeanu Csenge röviden ismertette a dráma tartalmát, annak egy értelmezési lehetőségét, amelyre mintegy alternatívaként kínálkozott az órát követő előadás. Kivonult a tanárnőnk, és mi a hagyományhoz hűtlenül, csendben maradtunk… ezt a csendet szakította meg az ismerős hangsor, a Macskák musical Éjfél című dala, amely tökéletes kiegészítője volt Éj királynője (Stan Krisztina) monológjának. Máris a dráma közepén találtuk magunkat (tehát nem ártott az ismétlés), viszont ez nem zavarta meg a történetalakítást. Helyénvaló volt a karakter kiemelése, és az eredeti szöveg használata ebben az esetben, hiszen ezekben a sorokban kiemelten érzékelhető a mese misztikuma, a dráma mélysége, és a filozófiai kérdések fontossága. Végül is ezek szinkretizmusa követhető nyomon Vörösmarty soraiban, de ez még mindig csak három székláb.

 

A negyediket bravúrosan toldotta hozzá Tasnády-Sáhy Péter, a szöveg írója, közösen Molnos András Csaba színművésszel, a darab rendezőjével. Negyedik széklábként, az aktualizálás velejárójaként emelem ki az iróniát, mely nélkülözhetetlen eleme a rájátszásnak. Ha az Éj királynőjének monológja méltó bevezető, az azt követő törés, az utazótáskával ballagó Csongor (Almássy Csongor) alakja hű része a mű koncepciójának. Az eredeti Balgát (Forray Attila) testesíti meg társa, a bőrdzsekis, napszemüveges „csávó”, akivel közösen indulnak tündérhon keresésére. Balga minden buliban benne van, könnyű elcsábítani, akinek ellentéte a céltudatos Csongor, aki végig az eszményit keresi: „Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet. Semmi földön nem találtam.” Tünde (Szabó Anita) az a mai lány, aki egyéniségével, stílusával és szépségével hódít. Aki még álmodozó és lányos, mégis mozdulataiban ott rejtőzik a nőiesség, üdeség.

 

Szolgálójával, Ilmával (Oláh Júlia) barátnőknek tűntek, akik megosztották egymással „pasi-ügyeiket”, teret engedtek a másiknak, viccelődtek. Ilma viszont racionálisabb, energikusabb természet, amint a drámából is tudjuk, Balga párja. A kalmár (Horváth Petra) egy multimilliomos vállalkozó szerepében jelent meg, aki egy társkereső portál által gazdagodott meg, a fejedelem (Franka Noémi) a demagóg politikus bőrébe bújt, aki önmagát bálványozta, míg a tudós (Câmpeanu Csenge) az őrülethez állt közel. A három ördög (Indrei Ábel, Kozma András és Oszlonyai Zsolt), három, mai értelemben vett rosszfiút alakított: keménykedtek, beszóltak, szívattak, csáztak és elhúztak. Nem lett volna teljes a társadalomkritika a három pláza-cica nélkül, akik amolyan „pesti tájszólásban” kellették magukat Csongornak. Ők voltak a Lédik (Bányai Elíz, Câmpeanu Csenge, Vicze Júlia), ledér nők, akik képesek voltak megállapítani, hogy tök király az, hogy Csongor király. Mirígy (Fodor Zsófia) pedig hátulról irányította a cselekményeket, folyamatos akadályokat állított Csongor elé, majd elfogta, hiszen lányának szánta.

 

Mitől lett volna még mesésebb a darab, ha nem a hepiend­től? Igen, a Bartók Diákszínpad előadásában is végül találkozott Csongor és Tünde, a pillanat szépségét pedig úgymond „megszentelte” Stan Krisztina hangja, aki az Éj királynőjeként elénekelte az Éjfél dalát. Tökéletes éjfél volt ez, és nem volt szükséges a beszédben történő megnyilatkozás, elárulta őket tekintetük, érintésük: szerelmesek.

 

Kijátszás, rájátszás, megjátszás? Talán játék volt. De érezhető volt, hogy ezek a növendékek szeretik a színházat, mi pedig játszókedvüket és teljesítményüket.

 

Makkai Csilla









A Bartók Diákszínpad csapatépítő tábora

2013. november 29. és 30.  között, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Külhoni Magyarok Osztályának támogatásával került sor a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum diákjaiból álló Bartók Diákszínpad II. Anyanyelvi Csapatépítő Szaktáborára. Helyszínül a nagykövéresi ifjúsági központ szolgált.

 

A két nap intenzív műhelymunkákkal zajlott, természetesen helyt adva a szórakozásnak, az együttlétezés, együttjátszás élménye által.  Próza és líra egyaránt terítékre került  (Magyar klasszikusok olvasatai), fejtegettük a verbális komunikáció köznapi és színpadi formáit, elméleti és gyakorlati szinten.


Molnos András Csaba (a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművésze, a Bartók Diákszínpad vezetője ) irányításával csapatépítő és improvizációs valamint szituációs játékokban vehettek részt a Diákszínpad tagjai. Nyelv, beszéd, beszédtechnika  címen Molnos Ildikó, a Bartók Béla Elméleti Líceum magyarszakos tanára tartott interaktív előadást a diákoknak. 

 

A szituációs- valamint nyelvi gyakorlatok alapjául Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve szolgált, nem véletlenül, hiszen a Diákszínpad csapata a fenti darab átiratát viszi színre a közeljövőben a Bartók Béla Elméleti Líceum színpadán.


Bartók Diákszínpad

















Rádióbeszélgetés a csapatépítő táborról

Beszámoló

A Bartók Diákszínpad, Molnos András Csaba a Temesvári Csíki Gergely Állami Magyar Színház színművészének kezdeményezésére alakult, azzal a céllal, hogy a Bartók Béla Elméleti Líceum tehetséges diákjainak alkalmat nyújtson a színjátszás világába való bepillantásra, valamint a fejlődésre.

 

A majd két éves előkészítő munka után, 2012 június 19-én nagy sikerrel mutatták be a Dés László-Geszti Péter - A Dzsungel könyve című műve nyomán készült Zenés Játékot valamint a Hétköznapi történetek című előadásukat!

 

A 2013-2014-es tanévben az új generációval frissült csapat gőzerővel kezdett dolgozni. Heti két alkalommal zajlanak a foglalkozások az iskola dísztermében. Idén is résztvettek az immár hagyományossá vált éves Anyanyelvi Csapatépítő Szaktáboron, önerőből illetve támogatók segítségével igyekeznek biztosítani azon technikai feltételeket, melyek szükségesek a készülő előadásaikhoz.

 

A Bartók Diákszínpad munkáját megalakulásától bizalommal támogatja a helyi közösség, a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége, a Bartók Alapítvány, valamint a Communitas Alapítvány.

 

Köszönet érte!


Eseménynaptár

Eseménynaptár
Szeptember
H K SZ CS P SZ V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Keresés

A pontos keresés érdekében használjon ékezetes betűket!

Diákok munkái

Honlap navigátor

navigator